2025. március 2., vasárnap

Top-5 legrosszabb film 2024-ből

Akár a megcsömörlött Anyaföld, akár valami csúcstechnológiás nyomeltüntetési akció miatt, de "Az Angyalok Városa" hosszú heteken keresztül lángokban állt. Ha elvonatkoztatunk e hely nem-hivatalos sötét titkaitól - amiket ugye a média mindhalálig "összeesküvés-elméletnek" fog hazudni -, illetve a civil lakosok életét, testi épségét és megélhetését ért károktól... akkor ez akár még tisztítótűznek is beillene. Mármint külső szemmel nézve.
Nyilván ezek után is érkeznek majd trehányul megcsinált filmtermékek seregestül. De azért remélhetőleg ez a nagy kiterjedésű katasztrófa kicsit felrázta az emberség és a józan értelem irányába a szórakoztatóipar legismertebb - bár egyre többek szerint legérdemtelenebb - Mekkáját. 
 
És most íme öt 2024 leginkább égetni való termékei közül:


5.
Meg ne mozdulj! 

Továbbra is egy kezemen meg tudom számolni, hány értékes filmet láttam a Netflix logójával ellátva eddig az életben. Ez a kis minimalista túlélő-horror minden téren elhasalt, amivel villantani tudott volna, és csak a döngölő unalom maradt meg utána.

Adott egy gyerek-vesztett házas nő, aki elhajt az Isten háta mögé, hogy leugorjon egy szikláról, de egy random hapsi oktondi szájmenésétől, majd a gyilkolási szándékától és némi hígított bénító szuritól egyből újra élhetnéke támad. Bujkál a vadonban, ténfereg, vergődik, ennyi.

Valamilyen szinten még mulattató is, mennyire szarik a tisztes feszültségkeltésre, a hangulathangolásra az egész. Két névtáblával ellátott szereplő, a csúnya rossz ölőfiú és a szenvelgő-hajrázó kislány párharcát bámulhatjuk. Nincs jóformán semmi itt, ami érzelmileg bevonna minket, hisz a színészek is mintha bekómálva adnák elő még az intenzívebb pillanatokat is.



4.
Madame Web

Ramatyabb éve nem sok lehetett a Sony-nak, mint tavaly: nemcsak a filmjog-szorongatós Pókverzuma döglődik (a Venom 3. után többé Tom Hardy húzónevére se igen számíthatnak), de úgy hírlik, a videójáték-iparban is százmilliós nagyságrendű veszteségek érték. 

Cassie Webb (persze, hogy) new york-i mentős látomást kap, hogy 3 vele hasonkorú lány egy napon szupererőre fog szert tenni, és ezért megölik őket. Kapcsolatfelvétel után a kis szedett-vetett csapat hol verekedik, hol veszekedik.

A színészek szerintem érezték, hogy a stáb érdekes vagy értékes pillanatot képtelenek kiizzadni a szürkeállományukból, így ők se erőltetik meg magukat - főleg a főgonosz nem. Nem érdekel, hogy túlélik-e, kapartam a székem a párbeszédektől, az akció tompa, az egész összkép hamis, mint a bűn. Remélem, Dakota Johnson egy percig se hitte, hogy a Madame Webbel kitör A szürke 50 árnyalata árnyékából. Kívánom a hölgynek, hogy e kettőnél csak jobb szerepekhez csatlakozhasson.
 


3.
Micimackó: Vér és Méz 2.

Nem akartam hinni februárban a szememnek, hogy nem 1, hanem egyszerre 2 Popeye-horrorfilm is érkezik 2015-ben, megerősítve gyanúmat, hogy új filmdivat jött létre: a közfelhasználhatóságba került megélhetési horrorfilmeké! Tudjátok: mikor egy retro figura többé nem a nagy stúdiók, hanem immár a "független filmesek" játékszere, és a legprofitálóbbnak valahogy mindig a slasher-horror irányzat tűnik a kis buksijukban.

Az első véres és mézes indította el trendet, és a 2. rész gondoskodott róla, hogy trend is maradjon. A Százholdas Pagony több figuráját tolhatták a képbe, aki most már beszélni is tudnak. Micsoda evolúció! És ha készül - há' miért is ne készülne, ha volt bevétel? - harmadik rész is, ott valószínűleg téridő-portált is tudnak majd nyitni, nem? 


2.

A Szer


Szándéka szerint polgárpukkasztó művészfilm és társadalom-szatíra. Ténylegesen pedig egy lassan becsavarodó, agybeteg förmedvény, ami nemhogy értelmes mondandót nem tud megfogalmazni a témájáról, de a kifigurázását is eltaszító, sekélyes, A Maszk fia-szerűen hamisan adja elő. 


Van ez a leköszönő sztár, Elizabeth, aki egy titkos szérummal szó szerint kihasítja magából önmaga fiatalabb énjét, mint gubóból a pillangót. Új énje-és-teste bombasikert arat, de egyre terhesebb neki a régi énje-és-teste, akihez időszakonként vissza-vissza kell térnie. És mikor a fiatal én, Sue kinyírja Elizabeth-et, ő is elindul a szétfajzás agydaráló útján.


Demi Moore hosszú pályájának egyik legborzalmasabb projekt-je, amiben valaha is részt vállalt! Az eleje elmesteril, irritáló és semmitmondóan felszínes, a vége pedig tébolyult, dühöngő, háborodott; rendezője képtelen belátni, hogy a viszolyogtató képek halmozásával nem az üzenetét nyomatékosítja arról, hogy az "Álomgyár" - és általában az ál-modern mai társadalmunk - szépségideáljai mennyire hazugok és embertelenek. Teljesen rossz volt az alapfelfogás, és mikor végül teljes sebességre kapcsol a főhősnő önpusztítása, az nem tragikumot, hanem az agyatlanságot domborítja ki. De nagyon!




1.

Egércsapda


Utolsó utáni pillanatban sasszézott be a Micimackó-dililógia szellemi kisinasa, ezúttal a Steamboat Willie nevű Mickey Egér-prototípussal a slasher-álarc mögött. Egy pasas egyszer csak cincogi hangon elkezdi egy bezárt játékteremben az ott összegyűlt kretén fiatalokat lekaszabolni, majd a film legvégén megtanul teleportálni, mint Szon Goku a Dragon Ball-ban.


Egy ép neuron vagy értelmet szállítani képes agyi impulzus nem volt ebben a moslékban! Még az a végső mentsvár, az "olyan rossz, hogy az már muris" sem jött össze, egyszerre temeti az unalom földjébe és égeti az idegesség lángjai között a nézőt. Egy korosztály se tudok annyira semmibe venni, hogy morbid kíváncsiságból esetleg "próbát" tegyen ezzel - vagy a befejezésnél sejtetett folytatásban, ahol Mickey Egérnek már vélhetően egy dilis gót ribi segédje is lesz már a mészárlásban.


Hál'Istennek nem csúsztam annyit ezzel a kis listával, mint a kaliforniai tűzvész miatt az Oscar-gála. Legalább két jelöltem máris akadt majd a 2025-ös Legrosszabb filmlistához, hála ugye a véres Micimackónak és trendjének. Az ég óvjon minket a világ elmebajától...!

2025. február 4., kedd

Top-5 legjobb film 2024-ből

 






5.

Joker: Folie á Deux


Durva savazásra számítok, amiért pozitív toplistára mertem tenni, de ragaszkodom a választásomhoz. Tudom, hogy a netes hangadók zöme a Kétszemélyes téboly alcímű folytatásban csak Todd Phillips és Joaquin Phoenix pénzsajtoló kisüzemét látják, amely a számok próbáját nem állta ki, illetve durva diverzifikációt hajtott végre az Arthur Fleck-féle Jokeren az eredeti filmhez képest. Én elismerem, hogy ez SZINTÉN megalapozott olvasat, de az enyém sem merül ki a tetszik-nem-tetszik alapú véleményen. 


Arthur Fleck Joker-gyilkosságai után most a tárgyalása borzolja a kedélyeket Gotham-ben, de magát Arthur-t jobban izgatja egy új szereplő szűk rabéletében: egy rajongója, a szintén pszichós alkatú Harleen Quinzel igyekszik kegyeibe férkőzni. Mind a románcban, mint a bűnesetben felteszik a kérdést: mi valódi, és mi nem. Joker a valódi én, vagy csak egy megtört ember hamis fantáziája.


Semmi szükség nem volt egy 2. részre, de ha már vállalták, ki is kanyarítottak belőle egy érdemes sztorit és sorsfordulást. A képvilág, a hangulat, az aprólékosság, a színészi játék és a karakterkezelés mellett a letargikus, reménytelen valóság és a nyomort bűnként kezelő társadalom kritikája is megmaradt, és nem is mond ellent a 2019-es első részének. Már csak célzata miatt sem olyan katarzist okozó, mint a véres mosolyú tűzkeresztség, de éppolyan érdekes és valóságszagú, ahogy Fleck után most a belőle lett Joker rombolódik le. 

A film fogadtatása pedig szerintem szép tükre annak, hogy fél évtized alatt az átlagtömegek és főleg a beteg rendszer jóformán semmit se javult vagy okult.


4.

Dűne - Második rész

Denis Villeneuve két részes mozieposza azóta már folytatást is nyert minisorozat formájában Dűne: Prófécia címmel, úgyhogy a köztudat még nem felejtette el ezt a remek, ambiciózus sci-fi-eposzt 2024 elejéről. 


Miután a Harkonnen-ek megtizedelték az Atreides-házat, Paul és anyja, Jessica rá kell szánják magukat, hogy szerepüket a galaktikus próféciában betölthessék, miközben a fremenek sivatagi törzsében élnek. De Paul népvezéri szerepe a kapcsolat a közös jövő föladását jelenti barátnőjével, Chanival. Ráadásul egy fiatal, kíméletlen Harkonnen veszi át az üldözésüket Feyd-Rautha személyében.


Főleg a társadalomfelfogás az, ami a legújabb Dűne-verzió erejét adja, és hogy ez mennyire határozza meg előre az emberek által bejárandó életutat, rendelést. Paul érdekfeszítő jellemérési utat jár, mert bár elfogadja irdatlan súlyú sorsát, de a maga feltételei szerint, alkalmazkodva a valóság kompromisszumaihoz, mégis megtartva lelki identitását. A látványvilág ehhez tényleg csupán a bónuszt adja.



3.

A vad robot


Nagyszerű 3D-animációs mese, csak azt kívánom, bár ne vennék benne poénra, ha egy szülő vagy gyerek meghal benne. Ezt leszámítva bájos, okos és és az összetartozás üzenetét remekül átadó mesefilm A vad robot.

Roz, a hajótörést szenvedett robot az állatok szigetén kiközösítettnek érzi magát, de a sors új feladatot ró ki rá: gondoskodnia kell Derűcsőrről, az újszülött lúdcsibéről. Ugyanakkor adatbankja az anyaságról enyhén szólva foghíjas, úgyhogy dupla hátrányból indul a nevelés.


Az ésszerűség és szerethetőség kéz a kézben jár ebben a mesében. Úgy veszi komolyan magát, hogy az ne szabotálja a kalandregényes hangulatot. Látványilag is 2024 legerősebb meséje, és az Agymanók 2.-vel ellentétben a történeti lendületét sem veszíti el félúton. Őszintén felderített, és várom a folytatást, ami minden bizonnyal érkezik hamarosan.


2.

Anora


Igazi anti-romantikus dráma, ami a lebúj világából a csillogás fellegeibe repít, hogy aztán jól visszanyomja képünket a mocskos utcák "szintjére". Egy ránézésre egyszerű, gondolati fronton mégis rétegelt kalamajkát remekül fejez ki és vezet végig a finom képi beállításokon keresztül, és kellemes kis hidegzuhanyt ad a műfaj kedvelőinek. 


Ani, a vetkőző lány találkozik egy  orosz aranyifjúval, Ivan „Vanya” Zakharovval, és a csak pénz alapon begyulladó viszonyból egy vegas-i villámházasság kerekedik. Ezt Vanya oligarcha szülei nem nézhetik tétlenül, és fogdmegei rájuk törnek. Tragikomikus módon nemcsak a tettük felelőtlenségével szembesítik az ifjú párt, hanem azzal is, hogy az ifjú feleségbe milliószor több kurázsi szorult, mint pipogya férjébe.


Végig világos, mi lehet logikusan egy ilyen "Nesze semmi, fogd meg jól" kapcsolat vége, bármennyire is beleélik magukat az elején Anora és kuncsaftból lett pasija. De valahol reménykedünk benne, hogy hátha mégis. Ez a nagy "hátha mégis" tartja mozgásba a drámát: hátha mégis megemberesedik Vanya, hátha mégis kiállja a röpházasság az anyagi  függés próbáját, hátha mégis elismeri Anorát a banyósa (direkt írtam így!), illetve az ő papucsférje és a végrehajtója. Príma kis realista románcfilm, férfi főszereplőjével ellentétben sokkal több, mint aminek a felszínen látszik.



1.

Monte Cristo grófja


Filmváltozatai közül eddig a feleolyan hosszú 1975-ös verzióval voltam leginkább megelégedve Richard Chamberlainnel a főszerepben, és talán legkevésbé a túl szabadosra vett 2002-es verzióval James Caviezal-lal. De a 2024-es Monte Cristo grófja volt az első, mely folyamatossá tudta sodorni nálam az átmenetet Edmond, a hajós, a rab, a szökevény, a magányos tőkés és a bosszúálló félisten gróf között - anélkül, hogy a történetet elkoptatta vagy agyoncsonkította volna.


Alexandre de La Patelliere és Matthieu Delaporte megmutatták, hogy amit Hollywood-nak elvileg képviselnie kellene a filmművészetben, azt Európában már megtanulták, és még nem felejtették el. Pierre Niney Edmond Dantes-étól kezdve majdnem mindegyik szereplő ábrázolásával meg voltam elégedve, a könyv új részleteit láthattam filmvásznon, ugyanakkor a könyvhöz képesti változtatásoknak is megvolt az értelmük. 

A nyitott befejezés pedig meglepően jól működik, mert akár visszatalál rég elveszett lelki boldogságához a gróf, akár nem, bosszúja őt magát is önvizsgálatra, az érettség új fokához segítette hozzá. 2024 filmjei közül ezt ennél a filmnél éreztem ki a leginkább.


Európai (francia) alkotás nyerte tehát nálam a 2024-es vetélkedőt a Legjobb film címéért. Most jöhet az, amiből sajnos minden éven sokkal, de tényleg sokkalta nagyobb a választék: a Legrosszabb filmek listája.