A képregényhősök alkonya a 10-es évektől

A legszembetűnőbb sikereket és bukásokat szokták produkálni ebben a kategóriában. Mivel a legtöbb "szuperhérosz" eredetileg képregény formában született, gyakran keverik egymással a két kategóriát (pl. a Power Rangers vagy Zorro sem képregény formában született szuperhősök). A képregény vizuális megjelenítése miatt könnyebben szokta megragadni az emberek figyelmét, ugyanakkor konzervatívabb, mint mondjuk egy TV-show vagy egy videó-játék.

A képregényfilmek korát az 1978-as Supermantől szokás számítani: előtte a szuperhősöket tulajdonképpen kötelező volt a legolcsóbb röhej szintjén műsorba hozni. Ez az észjárás még ma is hajlamos előtérbe kerülni, a "könnyebbik út", a kockázatkerülő üzletpolitika legtöbb esetben sajnos kifizetődőnek bizonyul a nagy filmstúdióknak.
Nyilvánvalóan látszik, hogy a Detective és Marvel Comics versenye fogja meghatározni a 2010-es évek képregényfilmes kínálatát. Hiába az olyan klasszikusokká vált adaptációk, mint a Sin City vagy A Maszk: a legtöbb franchise-zá fejlődő szuperhős-történet ettől a két kiadótól származik, és fog is az évtized során.

A tizes-évek eleje a Warner két jövedelmező franchise-ának a zárását hozta magával: idén a Harry Potter, 2012 nyarán pedig a DC Batmane. Utóbbival kapcsolatban nagyon sok a kérdőjel, a bizonytalan tervek. Christopher Nolan és munkatársai csak 3 részt vállaltak a világnak adni, utána elállnak a történet (még) további folytatásától.
Nem nehéz belátni, hogy a Warner nem hagyhatja parlagon a figurát. Batman a legnépszerűbb és legjövedelmezőbb márkanevük a képregényvilágból. Nolan koncepciója azonban mára teljesen elmosta a határt a képregény' és "sima filmek" között. Képregényt már nem kifizetődő szándékosan lebutítva adaptálni, korhatár vagy akármi más jogcímén.

 

Hogy mi lesz Batman sorsa a 10-es évek hátralvő részében, arról még semmi biztosat nem lehet tudni. A legnépszerűbb elméletek a következők:

1. Nolan és társai maradnak egy 4. részre, mert talált egy megfelelő történetet. De aztán már tényleg leállnak.
2. Új rendező és alkotógárda fog egy 4. és 5. filmet hozzáforgatni a trilógiához - esetleg összevonva Gotham-et Superman és a többi DC-hős világával
3. Re-reboot! Abból kiindulva, hogy a 40-es évek óta minden emberöltőben változik Batman élőszereplős ábrázolása, a TDKR után is ezt várják. Új rendező új franchise-t kezd forgatni, új eredettörténettel
4. A Harry Potterhez hasonlóan azt szeretnék, ha összes 7 érvényes Batman produkció lenne. Ironikus, hogy - a 66-os förtelmet nem nézve - épp a 7. filmet forgatják jelenleg.
5. Új, modern TV-sorozatot indítanának Batmanről, amely a nolani trilógiát veszi alapul.

Én hajlanék rá, hogy az 5. tervezet valósuljon meg, valamikor 2014. utántól kezdődően. Ez lenne az a megoldás, ami a leginkább megfelel minden érintett félnek: a rajongók, egyszerű nézők, a stúdió és a forgalmazó érdekeit. Egyszersmind tiszteletben tartaná Chris Nolan és csapata - köztük az elhunyt Heathcliff Ledger - alkotómunkáját.
Meg aztán: ha abból indulunk ki, hogy az utolsó élőszereplős TV-show - még a 60-as években - Batmanről milyen kvalitású volt, talán még azért is használna, hogy az Adam West-es korszak utolsó retro-emlékeit is felszámolja a Warner Brothers.

Közismert tény, hogy a lezárult Harry Potter utáni űr, plusz a verseny a Marvel-adaptációkkal komoly megrendeléseket jelent majd a többi DC-képregényhősre vonatkozóan. A lemaradás csak még nyomasztóbb, ha a Zöld Lámpás bukására gondolunk.
A már régóta elszerencsétlenkedett Superman-reboot-ot is alig tudták beindítani. S mint ismeretes: a totális újrakezdés alaposan ráfért már éppen erre a project-re. Amit eddig prezentált a stúdió, azt jobban teszi a közönség, ha ignorálja. Nolan Zack Snydert nevezte meg rendezőnek, aki saját bevallása szerint - Nolanhez hasonlóan - legalább 3 filmet szeretne majd megrendezni. 2013-től tehát valószínűleg felcserélődik majd a két figura megjelenési formája. A mozifilmből lesz a sorozat, a sorozatból pedig mozifilm.


A Marvel háza táján lényegesen biztatóbb a helyzet: kiterjedt filmtáruk mellett jövőre fogják először ligaként szerepeltetni egyszerre több ikonjukat a Avengers-ben. Van néhány régebben lehanyatlott figurájuk (Fantasztikus Négyes, Daredevil, Elektra stb.), akiket még újra kell imidzselniük, az új kornak megfelelő elvárások szerint. De a Marvel-filmvilág jól jövedelmező, jelenleg szinte bármilyen irányban folytatni és terebélyesíteni tudják.
Pókember "tiniskedő" régi filmjei helyett nála is elölről kezdődik a franchise. A - magyar füllel kissé röhejesnek hangzó - "Csodálatos Pókember" hűségesebb törekszik majd lenni a képregényhez, és modernebb, komolyabb benyomásra törekszik. Borítékolható tehát, hogy a 10-es években ez a képregényhős is másodvirágzását éli majd a mozivásznon.

Más kiadóktól származó képregényalakok eddig is, innentől is inkább szórványban fognak előfordulni. Konkrétan franchise-á bővülni még kevesebbre van kilátás. Eddig a Sin City első és a Men in Black második folytatásáról beszélhetünk. Előbbi a némeélyek szerint "harmadik nagynak" minősülő Dark Horse Comics kiadó teremtménye. (A Maszk is például onnan származik.)
Egyelőre nincsenek olyan tervek, miszerint a dark horse bármelyik képregényét remake-nek, reboot-nak vagy ne-add-Isten 3D-s átkonvertálásnak akarnák alávetni. Ezt a divatot Nolan Batmanén kívül valamennyi képregény-szérián belül tartani kívánnak a stúdiók. Annyiban járnak rosszul a nézők, hogy a konvertáció ronthat a képminőségen, és drágább a jegy. Különösen, ha a Sonyhoz hasonlóan más stúdiók is úgy döntenek, hogy elállnak a 3D-szemüvegek árfedezetétől.

Van néhány, eredetileg nem képregény formájában megszületett project, amit viszont vagy remake-ként, vagy szuperhős-franchise-ként szándékszanak majd népszerűsíteni. Legismertebb ezek közül az 1987-es Robotzsaru, melynek eredeti stúdiója, az Orion már a folytatások koszakában csődbe jutott. 2015-nél hamarabb teljesen biztos, hogy nem lesz újrafeldolgozás.
Ugyanígy eldőltnek látszik Michael Bay Transformers-ének sorsa. Az eddigi három részek - ha kritikailag nem is, de - bevételi szempontból taroltak, így legalább még 2 részre számítani lehet, mielőtt a franchise-t jegelik, és újraindítják, valamikor a 2010-es évek végétől.

A 10-es években tehát még számottevő lendülete marad majd az amerikai képregények mozira (vagy TV-re) vitelének. Sőt: 1-2 ázsiai manga-füzetsorozatról (Kite, Akira) is rebesgetik, hogy Hollywood-ban akarnak feldolgozást készíteni belőlük, nagyköltségvetésű block-busterként.
Sajnos, az Álomgyár óvatoskodó üzleti hozzáállását ismerve, nem várhatjuk, hogy a brutalitási faktor, illetve a forgatókönyvet intelligencia-hányadosa megüti majd a nézők által kívánt szintet. Elsősorban a nolani Batman-filmek hatása kezd lassacskán érvényesülni: lassan mind inkább közelítenek a kritikusok és a nézőközönség elvárásai, igényei. Egyértelmű, hogy szándékosan lebutítva már nem lehetlesz profitálóvá tenni sem egy képregényadaptációt, sem pedig másmilyen forrásanyag alapján készült filmet.